Orrba vert Székelyföldi Termék

2010. február 16. kedd, 00:00

PDF | Nyomtatás | E-mail

Ha igaz, hogy létezik turáni átok akkor az alábbi történet élõ példa erre.

Persze Erdélyben a politikum rátelepedéseivel még cifrább a helyzet, itt turáni tulipános átokról lehet beszélni. A Székelyföldi Termék ötlete már a 2000-es évek elsõ felében megfogalmazódott, célja  elhanyagolt térségünk gazdasági fejlesztése volt, a vásárlók tudatosítása révén, hogy saját termelõiktõl, saját márkával megjelölt terméket vásároljanak. Az elképzelés dagadt, immár tévébeszélgetések témája lett, de hiányzott a tõke, mellyel a nemzetközi védjegy megszerzését finanszírozni kellett volna. 2007 végére került néhány anyagi terhet felvállaló vállalkozó is, és megszületett az a felismerés, hogy bár annak idején a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete volt az ötletgazda, ezt a gazdasági célkitûzést ki kell emelni a politikából, mert hanem kedvezõtlen hatásai lesznek. Így a tavaly év elején létrejött a Székelyföldi Termék Egyesület, s elindult a Székelyföldi Termék márka levédésének folyamata is a Nemzetközi Szabadalmi Hivatalnál (OHIM). A vállalkozók érdeklõdtek, s sokan a védjegy odaítélésének rizikója ellenére is befizettek az Egyesületnél, hogy megszerezzék az idõközben pályázat útján megítélt, székely szimbólumokat és színvilágot tartalmazó védjegyet. Honlapot indítottak három nyelven (www.szekelyfolditermek.ro), melynek magas látogatottsága, s a vitafórumon leírt igen jó ötletek, lelkesedõ hozzászólások még a román fél részérõl is, lendületet adtak a kezdeményezõknek.

 

 

 

 

Ekkor lépett a porondra váratlanul Hargita megye tanácsa. Magáénak nyilvánította a kezdeményezést, s szolgalelkû sajtója lihegõ hajlongása és firkálása közepette beködösítette a tiszta levegõt. Különféle fiktív márkákkal kezdett ágálni, s a Székelyföldi, Székely Termék, de még a Székelyföld-et is megpróbálta a hazai Szabadalmi Hivatalnál (OSIM) levédeni, mivel pribékjei mindezt kijárták. Így törvénytelenül sikerült is márkát szereznie az OSIM-tól. Az ügy jogi síkra terelõdött, s ez leállította a projekt konkrét beindításának folyamatát, s  immár egy évet késleltette. Az Egyesület kénytelen volt pert indítani a Hargita megyei tanács ellen szellemi tõke ellopása miatt. Bírósági elnöki rendelet tiltotta meg a hargitaiaknak a védjegy használatát a per lejárta elõtt. Õk ennek ellenére egy teljesen más jel felmutatásával kampányoltak, tovább ködösítve a helyzetet, de felismerték, hogy elveszítik a pert, hacsak a bírósági döntést is nem tudják tulipános befolyással eltéríteni, így tárgyalást kezdeményeztek az Egyesülettel. A december eleji csíkszeredai találkozó feszült hangulatban történõ puhatolózás volt a szándékokról. Egyetlen eredménye az volt, hogy megállapodtak, az év vége elõtt újabb találkozó lesz, ezúttal Sepsiszentgyörgyön, a Konsza Samu utcai székházban. A megbeszélés, úgy tûnt, hogy kapukat nyitott meg, mert mindkét fél számára nyilvánvaló volt, hogy párhuzamosan ugyanazt csinálni, s nem a célt szolgálni, hanem arra figyelni, hogy a másiknak miként lehet beakasztani, nem lehetséges. Megállapodás született szóban a márkaegyesítésrõl, a hargitaiak Székelyföldi Termék Egyesületbe való betagolódásáról, illetve konkrét feladatok leosztásáról. De ezután ismét folytatódott a hargitai külön utas nyomulás, s kiderült, hogy az OHIM-nál is megóvták az Egyesület márkanév használati jogát.
Hát ekként folyik a birkózás, miközben egy gazdasági haldoklásban vergõdõ ország tudatosan, még jobban visszafejlesztett Székelyföldje levegõ után kapkod.