Nyelvédesanyánk és szervezeteink

2010. január 25. hétfő, 00:00

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

A hétvégén értesültünk: a Székely Nemzeti Tanács március 12-re összehívja a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyûlést Sepsiszentgyörgyre. Székelyföld tervezett parlamentjének Ideiglenes Házbizottsága legfontosabb napirendi pontnak a magyar nyelv hivatalos jogállásának megvitatását tartja. Hogy milyen idõszerû a magyar nyelv hivatalossá tételérõl beszélni, az is mutatja, hogy éppen a napokban civil szervezetek fogtak össze, hogy szorgalmazzák a magyar nyelv használatát a hivatalokban és a közéletben. Talán a szlovák nyelvtörvény tudatosította: Erdélyben, a Székelyföldön is veszélyben van a magyar nyelv, háttérbe szorul. A magyar többségû vidékeken sem fordul hivatal a hivatalhoz magyar nyelven, még a magánszemély anyanyelven írott kérésére is ritkán válaszolnak magyar nyelven. Természetessé vált a magyar nyelv hibás használatának a tolerálása is, a hibás magyar nyelvû feliratok, hirdetések megtûrése a környezetünkben.
A SZÖN Ideiglenes Házbizottsága levélben fordult a Székelyföldön tevékenykedõ politikai szervezetekhez, hogy jelöljenek képviselõket a szervezõbizottságba. Ez a székelyföldi civil szervezet tehát nem egyedül szeretné szervezni a nagygyûlést, számítana többek között az RMDSZ részvételére, támogatására is. A kistestvér tehát oda állt a nagytestvér elé, barátkozni szeretne, együttmûködni: kéri azt, legyen társszervezõ. És mit gondolunk, mit válaszol a nagytestvér, a kormányzásra jutott párt a magas uborkafáról?! Nem kell sokat elmélkedni, hogy kitaláljuk, hiszen nyilatkozott az elnöke: akad fontosabb dolga is, mint akármiféle rendezvényeket szervezni, azokon részt venni, s egyébként is, esze ágában sincs együttmûködni „ezzel az egyesülettel”. Éppen csak azt nem mondta: ezzel az öncélú gittegylettel.
És különben, most már, hogy újból elérte álmai netovábbját, a kormányzást, egyetlen magyar szervezettel és párttal sem tárgyal, tesszük hozzá. Világossá vált sokadszorra: ennek a politikai pártnak nem számít a civil szféra véleménye, nem fontos a románai magyar állampolgárok véleménye, már nem is színleli az összefogást, az együttmûködést. Joga van hozzá, ezt gondolja.
Most már csak a romániai magyar állampolgároknak kell levonniuk a következtetést: joga van-e az RMDSZ-nek ezt megtenni?! Erre „kenték-e fel” szavazatukkal ezt a pártot? És számon kérni, ha nem erre hatalmazták fel. Ha csak ígéri az összefogást, és nem tartja be a szavát soha.

Ambrus Ágnes

Nyelvédesanyánk és szervezeteink

Idõjárás